Nekem annyira egyértelmű volt gyerekkoromban, hogy a töltött káposzta ilyen (gyk. édes káposztalevélbe csomagolt, paradicsomlével készített), hogy amikor először találkozgattam a füstölt húsos, savanyú káposztás "normál" verzióval, biztos voltam benne, hogy ők vannak nagy tévedésben. Időközben azt is megszerettem, és bár nekem nem akkora kedvencem a nyíregyházi, anyukám-féle verzió, mint a lányoknak, azért időnként ezt is megkívánom. Karácsonykor a sógornőmék próbáltak egyet csinálni, de az bocs, nem volt az igazi, mi meg túl sokszor ettünk ugyanolyan hétvégi ebédet mostanában, így kerestem egy ritkán előjövő variációt, ez lett belőle. És nagy megkönnyebbülésemre, első kísérletre is nagyon klassz lett, nem csak "ahhoz képest".

Hozzávalók:
- fél kg hús (a helyi kánon kézzel apróra vágott, nem túl sovány disznóhúst ír elő, nekem most csak darált volt, azzal is okés)
- fél kg rizs
- két közepes fej vöröshagyma
- egy közepes fej káposzta (persze két nagyon friss, nagyon gyenge kisebb fej jobb)
- só, pirospaprika, őrölt fehér- és feketebors

Elkészítés:
Meglepett, hosszabb pepecselésre számítottam. Először kivágtam a káposzta torzsáját, és feltettem sós vízben főni. Anyukám szerint kell bele ecet is, gondolom, hogy puhább legyen a levél, és utána ne főjön szét, de mivel az ecet szagát nem nagyon bírom, kihagytam. Közben az apróra vágott hagymát üvegesre pároltam. Amikor az kész volt, elzártam a gázt, beletettem a pirospaprikát (ízlés szerint, én egy kis kávéskanálnyit), a megmosott rizst, és a húst (nyilván ezzel már nem kell pirítani). 2-3 kiskanál só, egy jó szórásnyi fehérbors, aztán sok őrölt fekete, és amikor azt gondolná az ember, hogy már elég, akkor még egy jó adagot, nálunk így szeretik. Anya bele szokott vágni apróra egy erős zöldpaprikát is, most az nem volt itthon. Közben megpuhult a káposzta is. Leveleire szedtem, a leveleket a szár mentén laposan késsel végigvágtam, hogy ott se legyen vastag. Egyesével szépen betöltöttem, és közben nézve az esetlen és óriás, kicsit formátlan darabokat, nagyanyámra és az ő mini és szabványos méretű káposztáira gondoltam - érthetetlen. A maradék káposztát apróra felvágtam, a felét egy nagy fazék aljára dobtam, rá jó szorosan a gombócokat. A töltelékből maradt, nem fért be minden a levelekbe. Nem akartam kidobni, így ütöttem rá egy tojást, hogy összefogjam valamivel, és rátettem a tetejére. Erre jött a vágott káposzta másik fele, aztán az egészet felöntöttem házilag eltett paradicsommal (az egy kicsit kevés volt, vízzel pótoltam, hogy nagyjából ellepje). Hivatalosan 45-50 percig kellene főzni, de nem volt túl puha a káposzta, ezért inkább 70 percig főztem (ez az ideológia, különben simán elfelejtettem lezárni). Amikor kész lett, még a zárt fazekat alaposan bedunsztoltam egy jó 20 percre. Tálaláskor a tejföl még nagyon jót tesz neki.

Nagyon jó lett, és a külön gombóc még külön sikert is aratott a nagynál és a kicsinél, akik nem rajonganak a káposztáért. Bence azért evett hozzá a vágottból is, és szerette, én meg nagyon elégedett voltam.