Szép kacsacombok jöttek szembe, megvettem, és mivel a lányom a nyáron egy kiruccanáson regéket mesélt egy finom, kemencében sült kacsáról, gondolom, innen jutott eszembe, hogy előássam a szekrényből a rég nem látott római tálunkat. Első kísérletem volt, de eltaláltuk, jó lett, megismételhető. Nagyon puha lett a belseje, kifejezetten omlós, és szép keményen ropogós a teteje. Egy a gond, hat comb fér el benne rendesen, még az alapcsaládnak is szűk egy kicsit, vendégekkel nem nagyon lehet ismételni. Ha több megy bele, nem pirul meg a bőre, pedig az lényegi része az attrakciónak.

Hozzávalók:
- 6 kacsacomb
- 1 fej vöröshagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- majoránna
- 2 babérlevél
- 0,5 dl vörösbor
- só, őrölt bors

Elkészítés:
A tálat előző este vízbe áztattam. A combokat megmostam, megszárítgattam, leszedtem a maradék tollakat, kicsit sóztam, borsoztam, és egy minimális olajjal indítva, kettesével körbepirítottam a combokat. Kiszedvén egy tálcán megfűszereztem még egy kis sóval, borssal, majoránnával. Felvágtam a vöröshagymát és a fokhagymát szeletekre, beleszórtam a tál aljába, és bőrükkel felfelé ráfektettem a combokat. A kisült kacsazsírral meglocsoltam, aláöntöttem egy pici vörösbort, és a lezárt tállal sütőbe tettem. 180 fokon két órát és húsz percet sütöttem. Utána levettem a tetejét, és kapott még 20 percet 200 fokon, felső pirítással. Közben 2-3 alkalommal még meglocsoltam a zsírjával. Hagymás tört krumplival tálaltam, amihez egy fej hagymát a kacsa zsírján megpirítottam, és a héjában főtt krumplit durvára beletörtem a hagymába. (A lila párolt káposzta ma elmaradt a klasszikus köretből.)