A mai poszt sokkal inkább élménybeszámoló, a táborból repkedő boldogan, de brutál éhesen megjött nagyok közölték, hogy most aztán gyorsan haza, és sürgősen főzzek valami finomat nekik. Végül emellett maradtunk, mert volt rá jó esély, hogy minden van otthon hozzá.

Hozzávalók (nincs sok értelme a pontos listának, nagyon nagy tűréshatárral bármiből bármennyi megy bele, jó lesz, legfeljebb nem pont olyan és az, amit én főztem):
- fél kg spagetti
- egy fej fokhagyma (update: Zoli barátom szerint akár 2)
- 4 nagyobb paradicsom (vagy sok kisebb :-) )
- olívaolaj
- sok-sok zöld fűszer (mondjuk kevés bazsalikom és _sok_ petrezselyem)
- 2 evőkanál zöld pestó (Lidl-ös ment bele, amikor volt)
- 2 dl száraz fehérbor
- 25 dkg rák

Elkészítés:
Felteszem főni a spagettit, ezzel kezdek, mert kell a forróvíz a paradicsomhoz. Közben az egész fej (jó, ha nagy, akkor pár gerezd kivételével) fokhagymát felvágom apróra, és párolni kezdem az olívaolajon. Ha már forr a főzővíz, beledobom egy percre a paradicsomokat, így könnyű lesz meghámozni. Darabolom, és mehet a fokhagyma után (előzőleg, amikor még nem voltam kész, és már nagyon pirulni kezdett, rálöttyintettem a fokhagymára egy pár korty Thummerer rozét, hogy megmentsem a megégés előtt, és a miheztartás végett én is ittam egy kortyot). Fehérbor kellett volna, de ennyi még volt a palackban, úgy gondoltam, hogy ez is harmonizál a kajával. Kiküldtem a kiskertbe a lányokat (10 évig védekeztem, hogy ne legyen a kertben a dísznövényeken kívül semmi, most vesztettem, és milyen jó friss bazsalikomot tépni a terasz mellett!), hoztak bőven bazsalikomot és petrezselyemzöldet, összekaszaboltam, és ment rá a paradicsomokra. Bőven felöntöttem fehérborral (elfogyott a rozé :-)), most éppen Kovács Borház sauvignon blanc akadt a kezembe. Ha lett volna pestó, most ment volna bele - nem volt, ezért még egy kis bazsalikomot küldtem be helyette, és mivel kevésnek ítéltem a szószt, még beleraktam egy doboz konzerv hámozott paradicsomot. A vége felé, amikor már szósz sűrűségűhöz közelített, jöttek még bele a rákok a mélyhűtőből. Amikor kész lett, a jó keményre főzött tésztát beleforgattam a szószba, és már ehették is az éhezők.

Repits Zoli barátom mutatta a receptet, köszi! Becsülöm a kölkökben, hogy ezt is mindhárman imádták, pedig nem a szokásos bolognai íze van, a bor, a sok fokhagyma és a zöldfűszerek miatt különleges az íze. Jó volt megmenteni őket!