CookTa

Epres, zabkásás pohárkrém

2016. augusztus 24. 15:42 - ko123la

Volt már klassz pohárkrém a blogon, abban a krémes rétegeken kívül az alapot zabkeksz-morzsa adta. A mostaniban ezt cseréltem zabkására, és egy kicsit igyekeztem elegánsabbá tenni. A hűtőben összeállt zabkása jó kontrasztja volt az epres gyümölcsrétegnek és a mascarponés habnak, és megint csak el lehet mondani, hogy kis munkával ütős desszertet lehet a családnak kínálni. A tetején a dísznek használt karamell-lap nekem is új volt, először készült. Most kitanultam, így szép lett, hasonló receptekben a szemnek szóló látványelemként még hasznosítani fogjuk. A mennyiségekhez megjegyzem, hogy nem szépen, egységes rendben és mértékegységek szerint adtam meg, nem is úgy, patikamérlegen kimérve készült. Lehet lendületesen csinálni, kóstolni, és ha kell, módosítgatni. Ha a főbb arányok stimmelnek, jó lesz!

dsc_0464_small_2.jpg

Hozzávalók (6 pohárhoz):

A zabkásához (ha ezt van értelme egyáltalán leírni, csinálja meg mindenki, ahogy szokta):
- 7 dkg zabpehely (kis-szemű)
- 3,5 dl tej
- 2 teáskanál cukor

Az eperzseléhez:
- 20 dkg eper
- 5 dkg cukor
- 1 teáskanál keményítő

A krémhez:
- 30 dkg mascarpone
- 30 dkg görög joghurt
- 3 dkg porcukor
- 1 teáskanál vanília-kivonat

A karamell-lapokhoz:
- 10 dkg cukor
- 3 dkg víz (szóval kb. egyharmada a cukornak)
- fél kávéskanál ecet 

Elkészítés:
A zabkásával kezdtem, kislábos, zabpehely, felönteni annyi tejjel, hogy bőven ellepje. Felforraltam, a forrást követően még egy percig kevergettem, megédesítettem, lezártam, fedő alatt hagytam még dolgozni a zabpehelyben a meleget, aztán kihűtöttem. Közben a gyümölcsréteghez a cukrot egy mini teflonserpenyőben karamellizáltam, beledobtam a negyedelt epreket. Minimumra visszavettem a lángot alatta, hagytam, hogy az eper levében feloldódjon teljesen a karamell. A keményítőt egy pici hideg vízben feloldottam, és keverés mellett belekevertem. Ezzel még egyszer gyorsan felforraltam, hogy besűrűsödjön, és ezt is lezártam. Harmadik fő komponensnek a karamelles dísz jött. Tapadásmentes serpenyőbe tettem a cukrot és vizet, és elkezdtem forralni. Amikor mát egynemű karamell volt, és kezdett nyúlni a fakanálról, halkabbra állítottam a gázt, beletettem az ecetet, és tovább forraltam. Amikor a már szépen bevonta a kanalat (közben szilikonosra váltottam, hogy a szélén ne égjen meg), egy sütőpapírra öntöttem, a kanállal elterítettem, és hagytam kihűlni. Meglepően hamar megkeményedett, és alig ragadós, ropogós lapot kaptam. Utolsó feladatként a mascapronét a görög joghurttal, vaníliával és porcukorral kézi mixerrel összedolgoztam, ez egyben fel is lazította. Mehetett a rétegezés, alulra zabkása, rá az eperzselé (még itt folyósan, a hűtőben már összeállt), a tetejére a hab, és beleszúrva a karamell-lapból tört dísz, egy kis menta, félretett eper. Már egy korai vacsora után voltunk, ezúttal mindenki ki tudta várni, amíg a hűtőben készre hűtöttem.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://cookta.blog.hu/api/trackback/id/tr748814608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása