Sajnos, erről nem maradt fent képi bizonyíték. Ennek ellenére megörökíteném, mert egyrészt biztosan fog még nálunk főni, másrészt ugyan magában az ételben az égvilágon semmi különlegesség sem volt, amit én raktam volna hozzá, viszont az elkészítésnél le kellett győzni a HALAT, és erre nagyon büszke voltam. Egy szép másfél kilós harcsa úszott be a képbe a Metróban, teljesen egyben, épphogy zsigerelve, és másnap egy késsel felszerelve kellett megküzdenem vele, hogy eljussak a filéig és kockázott húsig, amit még soha nem csináltam. Amikor a két filé kiterítve feküdt a deszkán, komoly élmény volt.
Hozzávalók:
- 1,5-2 kg-os harcsa
- 3 fej hagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 paradicsom
- 1 kisebb zöldpaprika
- 2 evőkanál pirospaprika
- 1 pohár tejföl
Elkészítés:
A filézéssel kezdtem reggel. Jó munka volt, a harcsa bőre nyálkás, és sokáig kellett mosni folyó vízben, egy kicsit késsel is vakargatva segítettem a folyamatot, amíg az teljesen le nem jött róla, és neki lehetett állni a tényleges melónak. A fejét levágtam, az éles kést a gerinc mellett a háta teteje felől a csont mellett végigvezetve jött le róla a két filé. A fejet és a csontot lefagyasztottam, majd egy halászlevet klasszul meg fog erősíteni valamikor. A filéket jó nagy kockákra vágtam, besóztam, és visszatettem a hőtőbe 2-3 órára. A hagymákat picire kockáztam, olajon megpároltam egy kicsit, lehúztam a tűzről, belekevertem a pirospaprikát, beledobtam a paradicsomot és paprikát, felöntöttem egy kis vízzel, és fedő alatt, lassú tűzön, 1,5-2 óra alatt teljesen szétfőztem a pörköltalapban a zöldségeket. Amikor minden kész volt, beletettem a halkockákat, 15-20 perc alatt majdnem a puhulásig főztem benne a halat, a végén pedig óvatosan belekevertem a tejfölt. Sima nokedlivel tálaltam.
