Készült már természetesen nálunk, de mostanra ért be úgy a családi recept, hogy azt lehet mondani, hogy be lehet fagyasztani a további kísérleteket, elértük a lokális csúcsot, ha mindig ilyen lesz, akkor arra mindig büszkének lehet lenni. Azt hiszem, hogy a döntő változást az a tipp hozta el, hogy pirítsuk át a zsemlét sütőben, ez korábban nem volt, ezzel viszont nekem végleg kikerekedett. Szóval egy sima kis családi alaprecept, klasszikusan persze a vadashoz, amihez legutóbb is készült.
Hozzávalók:
- 5 szikkadtabb zsömle
- 4 tojás (vagy ha olyan szép, friss és óriási házi van, mint mostanában Zolinak hála nálunk, akkor 3)
- 4 dl tej
- 35 dkg liszt
- só, bors
- 1 csokor petrezselyemzöldje
Elkészítés:
A zsemléket felkockázom, és forró sütőben pár perc alatt szépen megpirítom egy sütőlapon - ezért nem annyira tragédia, ha csak friss péksüti lenne otthon. Oda kell rá figyelni, hogy elkapjuk a pillanatot, amikor a legszebb aranybarnák. A tojásokat felverem, sózom-borsozom, hozzákeverem a tejet, az apróra vágott petrezselymet, apránként beledolgozom a lisztet, végül beleforgatom a masszába a zsemlekockákat is. Hagyom pihenni legalább egy félórára, aztán kézzel még egyszer átmegyek rajta - nem az a cél, hogy simára dolgozzuk a tésztát, de az nekem fontos, hogy a túlságosan megpirult zsemlesarkokat elropogtassam benne. Bő, forró, sós vízben 10 perc alatt főnek meg a vizes kézzel szépen megformázott gombócok.